Árpád-házi Szent Margit Múzeum és Könyvtár

A település múltját a régészeti ásatások is igazolják. Segesdet szinte körülölelik a rézkorból származó lelőhelyek, a bronzkort pedig díszes véső, a vaskort a Csákszegen talált lándzsa idézi. Az időszámítás előtti időkben kelták éltek itt, majd a Római birodalom része lett Pannónia és abban az évben Silicanae is. Itt húzódott a római hadsereg fontos felvonulási útja a Balaton felé. A közelben római téglaégetőre bukkantak a régészek, s a feltételezések szerint Segesd vidéke katonai pihenőhely volt.

Aztán a honfoglaló magyarok vették birtokukba, később ezeket a területeket Árpád családjának Tarhos ága szerezte meg, amelynek egyik leszármazottja Koppány volt. Segesd az államalapítás idején királynéi birtok, majd várispánsági központ, s a veszprémi püspökség főesperessége lett. A középkorban felépült a segesdi vár, amelynek sáncárkait a múlt század végén feltárták a régészek, akik emellett téglaépítményeket, tűzhelyeket találtak és rábukkantak a városközpont gótikus palotájának pincerendszerére is.
Segesd szívében a postaépület szomszédságában van az Árpád-házi Szent Margit Múzeum és Könyvtár, amelyet a millennium évében, a megyei ünnepségsorozat záró rendezvényeként, 2001. augusztus 20-án adták át. Segesd gazdag történelmi emlékekben, az ásatások feltárták az ispánsági központ csaknem egészét, s jelentős leletekre bukkantak. A múzeum gondolata már a nyolcvanas években felvetődött, de a pazar leletanyag bemutatására csak a század utolsó éveiben nyílt lehetőség pályázatból és támogatók révén. A múzeum a XIX. századi uradalmi malomépületben kapott helyet, amely műemlék épületi védettséget kapott. A háromszintes épületben - csaknem kilencezer kötetes - könyvtár van, az emeleten pedig a kiállítások kaptak helyet, ahol az ásatási leleltek bemutatása mellett egy kovács- és fazekasműhely rekonstrukcióját is elkészítették a szakemberek.

A legkülönlegesebb leletek a több mint száz darabból álló, XIV. századi kályha "szemek", amelyekből csaknem teljesen felállítható lenne egy eredeti méretű cserépkályha. Ezen kívül még számos érdekességet rejteget a Múzeum: csaknem háromszáz leletet állítottak ki, emellett a könyvtárban negyven plexi előlapú dobozban "kilóra mérhető", számolatlan ásatási leletet helyeztek el. A raktárban is több zsáknyi anyag van. A múzeum egyébként egy csaknem 150 négyzetméteres teremben kapott helyet, ez szabadon körbejárható, de érdemes lemenni a földszinti könyvtárba is, hiszen itt is vannak leletek.
Kitüntették a múzeumot
Az Év Múzeuma 2005 pályázatának különdíjában részesült a segesdi Árpád-házi Szent Margit Múzeum és Könyvtár. A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, az ICOM Magyar Nemzeti Bizottsága, az NKÖM Múzeumi Osztálya és a Magyar Nemzeti Múzeum pályázatán 18 múzeum közül választotta ki a díjazottakat helyszíni látogatások alapján, és előző éves tevékenységük értékelése után a szakmai bizottság. 
Az erről szóló elismeréseket a Nemzeti Múzeum kertjében vette át 2006 május 20-án, a Múzeumok Majálisán Mohr Tamás polgármester és Ivelics Jánosné, a múzeum vezetője.